|
BACKGROUND
INFORMATIONS
 |
Mechanotransduction
through the cytoskeleton - G.Forgacs- Journal Physiol Cell Physiol
282: C479–C486, 2002 |
|
Signaling
in multicellular organisms - G. Forgacs- Journal of Cell Science
108, 2131-2143 (1995) |
|
Trafficking
and signaling through the cytoskeleton - G.Forgacs- Journal
of Cell Science 113, 2747-2757 (2000) |
|
Vibrations
of Electrically Polar Structures in Biosystems - M. Cifra, J.
PokornY, F. Jelinek, and O. Kucera |
|
Signal
Transduction from the Extracellular Matrix - R.L. Juliano- The
Journal of Cell Biology, Volume 120, Number 3, February 1993 577-585 |
|
Mechanical
force-induced signal transduction in lung cells - J Physiol
Lung Cell Mol Physiol 277:667-683, 1999 |
|
Humoral
phototransduction - F. Grass, S. Kasper-Medical Hypotheses (2008)
x, xxx–xxx |
|
Drug
Discovery and Signal Transduction Therapy - G. Kéri |
|
Creative
Information - I. Bókkon - Journal of Biological Systems.
1: 1-17. |
|
Information
storing by biomagnetites - I. Bókkon- Journal of Biological
Physics DOI: 10.1007/s10867-009-9173-9 |
|
Phosphene
phenomenon: A new concept - I. Bókkon - BioSystems 92
(2008) 168–174 |
|
Cytokines
in Depression and Heart Failure - Psychosomatic Medicine 65:181–193
(2003) |
|
Epigenetics
at the Epicenter of Modern Medicine - JAMA / 2008 American Medical
Association |
|
Psychoimmunology
|
|
Psychoneuroimmunology |
|
Biophoton
intensity can be considerably higher inside cells than outside
(I. Bókkon, V. Salari J.A. Tuszynski, I. Antal) |
|
Biophoton
emission oxidative stress - Neuroscience Research 34 (1999)
103–113 |
|
Biophoton
emission of the human body - S. Cohen., F.A. Popp |
|
WR.Adey.
Biological Effects of Electromagnetic Fields |
|
WR.Adey.
Effects of electromagnetic stimuli on bone and bone cells... |
|
WR.Adey.
Increased Ornithine Decarboxylase Activity in Cultured Cells Exposed... |
| |
|
További
nemzetközi tudományos kutatások dokumentumai
(CD-n átvehetõ Erdõfi-Szabó Attilától:
06 30 940 59 89, vagy boss @ biolabor . hu)
1-A Bayesian networks
approach for predicting protein-protein interactions from genomic data.pdf
1-Acute inflammation and negative mood- mediation by cytokine activation.pdf
1-Acute psychological stress and exercise and changes in peripheral
leukocyte.pdf
1-Children's cortisol levels and quality of child care provision.pdf
1-Chronic stress alters the immune response to influenza virus.pdf
1-chronic_pain_injury_ptsd.pdf
1-Clinical depression and regulation of the inflammatory response during
acute stress.pdf
1-Could Stress Play a Role in IBD.pdf
1-Critical periods of special health relevance for psychoneuroimmunology.pdf
1-Depressive symptoms and production of proinflammatory cytokines by
peripheral blood.pdf
1-Detection of acute stress by Heart Rate Variability using a prototype
mobile ECG Sensor.pdf
1-Double-exposure to acute stress and chronic family stress is associated
with immune.pdf
1-Estimation of Mental Stress Levels Based on Heart Rate Variability
and Stress Factor.pdf
1-Examination stress results in altered cardiovascular responses to
acute challenge and lower.pdf
1-Examining psychosocial factors related to cancer incidence and progression-
in search of the.pdf
1-How does stress get inside the body to influence depression- Some
answers from the .pdf
1-IL-6) and IL-6 receptor concentrations in posttraumatic stress disorder
following accidental.pdf
1-Individual differences in executive functioning- Implications for
stress regulation.pdf
1-Individual differences, immunity, and cancer- lessons from personality
psychology.pdf
1-Inflammation and Oxidative Damage During Exam Stress.pdf
1-IS GLUTATHIONE DEPLETION AN IMPORTANT PART OF THE PATHOGENESIS OF.pdf
1-LIFE STRESSES AND EFFECTS ON ULCERATIVE COLITIS.pdf
1-Optimism Is Associated With Mood, Coping, and Immune Change.pdf
1-Pain-induced stress- a barrier to wound healing.pdf
1-Population-based Controlled Study of Social Support, Selfperceived.pdf
1-Positive social interactions and the human body at work- Linking organizations
and.pdf
1-Post-traumatic stress disorder Advances in psychoneuroimmunology.pdf
1-pr-dr-feinberg-Epigenetics at the Epicenter.pdf
1-Preliminary Evidence on the Direction of Effects Between Day-to-Day.pdf
1-Psychological Stress and Disease.pdf
1-PSYCHOLOGICAL STRESS AND IMMUNE FUNCTION AMONG MILD ASTHMATICS.pdf
1-Psychological stress and immunity.pdf
1-Psychological Treatment May Reduce the Need for.pdf
1-Psychology's Gateway to the Biomedical Future Janice K. Kiecolt-Glaser.pdf
1-Psychoneuroimmunology- Psychological influences on immune function
and health.pdf
1-quality predict cardiovascular response in family caregivers of Alzheimer's
disease victims.pdf
1-responses to social threat- Evolution of a psychological model in
psychoneuroimmunology.pdf
1-Self-regulation processes and health- The importance of optimism and
goal adjustment.pdf
1-status and inflammatory processes in childhood asthma- the role of
psychological stress.pdf
1-Stress and Immunity in Humans- A Meta-Analytic Review.pdf
1-Stress effects on lung function in asthma are mediated by changes
in airway inflammation.pdf
1-Stress inoculation training- A preventative and treatment approach.pdf
1-Stress- Sources, Appraisal, Coping, and Effects.pdf
1-Stress, age, and immune function- toward a lifespan approach.pdf
1-Stress, depression, the immune system, and.pdf
1-Stress, immune reactivity and susceptibility to infectious disease.pdf
1-STRESS, INFECTIONS AND ASTHMA.pdf
1-Stress_and_Alopecia_Areata.pdf
1-Stressful life events are associated with low secretion rates of immunoglobulin
A in saliva.pdf
1-Stress-Induced Immune Dysregulation- Implications.pdf
1-The immune system under stress.pdf
1-The role of immune system parameters in the relationship between depression
and coronary.pdf
1-WELLNESS MILESTONES.pdf
1-WHY HUMAN GRANDMOTHERS MAY NEED LARGE BRAINS.pdf
További
szerzõk tárgyban érintett tudmományos publikációnak
felsorolása
273 Hanash, Sam
(2003): Disease Proteomics. Nature 422, 226-232
274 Helyes Zsuzsanna et al. (2001): Anti-Inflammatory Effect of Synthetic
Somatostatin Analogues in the Rat. British Journal Of Pharmacology.
134, 1571-1579.
275 Hood, Leroy - Galas, David (2003): The Digital Code of DNA. Nature.
421, 444-448
276 Huang, Erich et al. (2003): Gene Expression Pheno-typic Models That
Predict the Activity of Oncogenic Pathways. Nature Genetics. 34, 226-230
277 Hunter, Tony (1997): Oncoprotein Networks. Cell. 88, 333-346
278 Kéri György (1998): Antitumor hatású molekulák.
Magyar Tudomány. 9, 1082-1090
279 Kéri György et. al. (1996): Tumor-Selective Somato-statin
Analog (TT-232) with Strong In Vitro and In Vivo Antitumor Activity.
Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA. 93, 12513-12518
280 Kéri György - Tóth István (eds.) (2003):
Molecular Pathomechanisms and New Trends in Drug Research. Taylor&Francis
Group, London-New York
281 Levitzki, Alexander (1994): Signal Transduction Therapy. A Novel
Approach to Disease Management. European Journal of Biochemistry. 226,
1-13
282 McCormick, Frank (1999): Signalling Networks That Cause Cancer.
Trends in Genetics. 15, M53-20M56
283 Park, Catherine C. et. al. (2000): The Influence of the Microenvironment
on the Malignant Phenotype. Molecular Medicine Today. 6, 324-329
284 Pintér Erika et. al. (2002): Pharmacological Character-isation
of the Somatostatin Analogue TT-232. Naunyn-Schmiedebergs Archives of
Pharmacology. 366, 142-150
285 Steinberg, Daniel (2002): Atherogenesis in Perspective: Hypercholesterolemia
and Inflammation as Partners Crime. Nature Medicine. 8, 1211-1217
286 Strawn, Laurie M. et. al. (1996): Flk-1 as a Target for Tumor Growth
Inhibition. Cancer Research. 56, 3540-3545
287 Szende Béla - Kéri György (2003): Effect of a
Novel Somatostatin Analogue Combined with Cytotoxic Drugs on Human Tumour
Xenografts and Metastasis of B16 Melanoma. British Journal of Cancer.
13, 132-136
288 Teague, Simon J. (2003) Implications of Protein Flexibility for
Drug Discovery. Nature Reviews Drug Discovery. 2, 527-541
289 Tucker, Chandra L. et al. (2001): Towards the Understanding of Complex
Protein Networks. Trends in Cell Biology. 11, 3, 102-106
290 Vogelstein, Bert et al. (2000): Surfing the P53 Network. Nature.
408, 307-310.
291 Lipton, B.H. (1977): „A fine structural analysis of normal
and modulated cells in myogenic culture.” Developmental Biology
60: 26-47.
292 Lipton, B.H. (1977b): „Collagen synthesis by normal and bromodeoxyuridine-treated
cells in myogenic colture.” Developmental Biology 61: 153-165.
293 Lipton, B.H.-K.G. Bensch és mtsai (1991): Microvessel endothelial
cell transdifferentation: Phenotypic characterisation.” Differentation
46: 117-133.
294 Lipton, B.H.-K.G. Bencsh és mtsai (1992): Histanine-modulated
transdifferentation of dermal microvascular endothelial cells.”
Experimental Cell Research 199: 279-291.
295 Adams, C.L.-M.K.L. Macleod és mtsai (2003):”Complete
analysis of the B-cell response to a proteine antigen, from in vivo
germinal centre formation to 3-D modelling of affinity maturation.”
Immunology 108: 274-287.
296 Balter, M. (2000):”Was Lamarck just a little bit bright?”
Science 288: 38.
297 Blanden, R.V. és E.J. Steele (1988): A unfying hypothesis
for the molecular mechanism of somatic mutation and gene conversion
in rearranged immunglobulin variabla genes” Immunology and Cell
Biology 76(3):288.
298 Boucher, Y-C.J.Douady és mtsai (2003):”Lateral gene
transfer and the origins of prokaryotic groups.” Annual Review
of Genetics 37: 283-328.
299 Darwin, Charles (1955): A fajok eredete természetes kiválasztás
útján, vagy a létért való kuzdelemben.
Budapest, Akadémiai Miadó-Muvelt Nép Kiadó.
300 Desplanque, B.-N.Hautekeete és mtsai (2002):”Transgenic
weed beets: possible, probable, avoidable?”Journal of Applied
Ecology 39 (4): 561-571
301 Diaz, M. és P Casali (2002): Somatic immoglobulin hypermutation.”
Current Opinion in Immunology 14: 235-240.
302 Dutta, C. és A. Pan (2002): „Horizontal hene transfer
and bacterial diversity.” Journal of Biosciences (balngalore)
27(1 Supplement 1):27-33.
303 Gearhart, P.J.(2002)”The roots of antibody diversity.”
Nature 419:29-31.
304 Gogarten, J.P. (2003):”gene transfer: Gene swapping craze
reaches eukaryotes.” Current Biology 13: R-53-R-54.
305 Haygood, R.-A.R. Ives és mtsai (2003):”Consequences
of recurrent gene flow from crops to wild relatives.” Proceedings
of the Royal Society of London, Series B: Biological Sciences 270(1527):
1879-1886.
306 Heritage, J. (2004):”The fate of transgenes in the human gut.”
Nature Biotechnology 22(2): 170skk
307 Jordanova, L.J. (1984): Lamarck. Oxford, Oxford University Press.
308 Lamarck, J.-B. de M. Chevalier de (1809): Philosophie zoologique,
ou exposition des considerations relatives á l’historie
naturelle des animaux. Párizs, Libraire.
309 Lamarck, J.-B. de M Chevalier de (1914):Zoologicala Philosophy:
an exposition with regard to the natural history of animals. London,
Macmillan.
310 Lenton T.M. (1998):”Gaia and natural selection.” Nature
394: 439-447.
311 Li, Y.-H. Li és mtsai (2003):”X-ray snapshots of the
maturation of an antibody response to protein antigen.” Nature
Structural Biology 10(6).
312 Lovell, J. (2004): Fresh Studies Support new Mass Extinction Theory.
London, Reuters.
313 Mayr, E. (1976): Evoluion and the Diversity of Life: selected essays.
Cambridge, Mass., The Belknap Press of Harvard University Press
314 Milius, S. (2003): „When genes escape: does is matter to crops
and weeds?” Science News 164: 232skk.
315 Netherwood, T.-S. M. Martin-Orúe és mtsai (2004):”Assesing
the survival of transgenic plant DNA in the human gastrointestinal tract.”
Nature Biotechnology 22(2): 204 skk
316 Nitz , N.-C. Gomes és mtsai (2004):”Heritable integration
of kDNA minicircle sequences from Trypanosoma cruzi into the avian genome:
Insights into human Chagas disease.” Cell 118: 175-186.
317 Pennisi, E. (2001):”Sequences reveal borrowed genes.”
Science 294: 1634-1635
318 Pennisi, E. (2004):”Researchers trade insights about gene
swapping.” Science 305: 334-335.
319 Ruby, E.-B.Henderson és mtsai (2004):”We get by with
a little help from our (little) friends.” Science 303: 1305-1307.
320 Ryan, F. (2002): Darwin’s Blind Spot: Evolution beyond natural
selection. New York, Houghton Mifflin.
321 Spencer, L.J. és A.A.Snow (2001):”Fecundity of transgenic
wildcrop hybrids of Cucurbita pepo (Cucurbitaceae): implications for
crop-to-wild gene flow” Heredity 86:694-702.
322 Steele, E.J.-R.A. Lindley és mtsai 1998): Lamarck’s
Sinature: how retrogenes are changing Darwin’s natural selection
paradigm. St Leonards NSW, Ausztrália, Allen&Unwin.
323 Stevens, C. J.-N. B. Dise ésmtsai (2004): „Impact of
nitrogen deposition on the species richness of grasslands.” Science
303: 1876-1879.
324 Thomas, J. A.-M. G. Telfer és mtsai (2004): „Comparative
losses of British butterflies, birds, and plant and the global extinction
crisis.” Science 303: 1879 skk.
325 Waddington, C. H. (1975): The Evolution of an Evolutionist. Ithaca,
New York, Cornell.
326 Watrud, L. S.-E. H. Lee és mtsai (2004) :”Evidence
for landscapelevel, pollen-medited gene flow from genetically modified
creeping bentgrass with CP4 EPSPS as a marker.” Proc. National
Academy of Sciences 101(40): 14533-14538.
327 Wu, X.-J. Feng és mtsai (2003):”Immunoglobulin somatic
hypermutation double-strand DNA breaks, AIDS and error-prone DNA repair.”
Journal of Clinical Imunology 23(4).
328 Avery, O.T.-C.M. MacLeod és mtsai (1944):”Studies on
the chemical nature of the substance inducing transformation of pneumococcal
types. Induction of transformation by a deoxyribonucleic acid fraction
isolated fromPneumococus Type III.” Journal of Experimental Medicine.
79: 137-158.
329 Baltimore, D. (2001): „ Our genome unveiled.” Nature
409:814-816
330 Baylin, S.B. (1997) .”DNA methylation: Trying it all together:
Epigenetics, genetics, cell cycle and cancer.” Science 277(5334):
1948-1949
331 Blaxter, M. (2003) :” Two worms are better than one. „
Nature 426: 395-396.
332 Bray, D (2003):”Molecular prodigality.” Science 299:
1189.1190
333 Celniker, S. E.-D. A. Wheeler és mtsai (2002):” Finishing
a wholegenome shotgun: Release 3 of the Drosophila melanogaster euchromatic
genome sequence.” Genome Biology 3(12): 0079.1-0079.14.
334 Chakravarti, A. és P. Little (2003): „ Nature, nurture
and human disease.” Nature 421:412-414.
335 Darwin, F. (szerk) (1888): Charles Darwin: Life and Letters, London,
Murray.
336 Dennis, C. (2003): „Altered states.” Nature 421:686-688.
337 Goodman, L. (2003):”Making a genesweep: It’s official!”
Bio-IT World.
338 Jablonka, E.-M. Lamb (195):” Epigenetic Inheritance and Evolution:
The Lamarckian Dimension. Oxford, Oxford university Press.
339 Jones, P. A. (2001):” Death and methylation.” Nature
409: 141-144.
340 Kling, J. (2003): „Put the blame on methylation. „The
Scientist 27-28.
341 Lederberg,J. 81994):” Honoring Avery, MacLeod, and McCarty:
The team that transformed genetics.” The Scientist 8:11.
342 Lipton, B.H.-K.G. Bensch és mtsai (1991):”Microvessel
endothelial cell transdifferentation: Phenotypic characterization.”
Differentation 46: 117-133.
343 Nijhout, H.F. (1990):”Metamorphs and role of genes in development.”
Bioessays 12(9): 441-446.
344 Pearson, H. (2003):”Geneticists play the numbers game in vain.”
Nature 423: 576.
345 Pennisi, E. (2003a):”A low number wins the genesweep pool.”Science
300:1484.
346 Pennisi, E. (2003b):”Gene counters struggle to get the right
answer.” Science 301: 1040-1041.
347 Pray, L.A. (2004):”Epigenetics: Genome, meet your environment.”
The Scientist 14-20.
348 Reik, W. és J. Walter (2001):”Genomic imprinting:Parental
influence on the genome.” Nature Reviews Genetics 2:21 skk
349 Schmucker, D.-J.C. Clemens és mtsai (2000):”Dosophila
Dscam is an axon guidance receptor exhibiting extraordinary molecular
diversity.” Cell 101: 671-684.
350 Seppa, N. (2000):”Silencing the BRCA1 gene spells trouble.”
Science News 157: 247.
Silverman, P.H. (2004):”Rethinking genetic determinism: With only
30000 genes, what is it that makes human?” The Scientist 32-33.
351 Surani, M.A. (2001):”Reprogramming of genome function trough
epigenetic inheritance.” Nature 414:122skk
352 Tsong, T.Y. (1989):”Deciphering the language of cells.”
Trends in Biochemical Sciences 14: 89-92.
353 Waterland, R.A.-R.L. Jirtle (2003):”Transposable elements:Targets
for early nutritional effects on epigenetic gene regulation.”
Molecular and Cell Biology 23 (15): 5293-5300.
354 Watson, J.D.-F.H.C.Crick (1953):”Molecular structure of nucleic
acids: A structure for deoxyribose nucleic acid.” Nature 171:
737-738.
356 Willet, W.C. (2002):”Balancing life-style and genomic research
for disease prevention.” Science 296:695-698.
357 Cornell, B.A.-V.L.B. Braach-Maksvytis és mtsai (1997):”A
biosensor that uses ion-channel switches.” Nature 387: 580-538.
358 Anderson, G.L.-H.L. Judd és mtsai (2003):”Effects of
estrogen plus progestin on gynecologic cancers and associated diagnostic
procedures-. The Women’s health Initiative randomized trial.”
Journal of the America Medical Association 290(13): 1739-1748.
359 Blackman C.F.-S.G. Benane és mtsa (1993):”Evidence
for direct effect of magnetic fields on neurite outgrowth. ”Fede-ration
of American Societies for Experimental Biology 7: 801-806.
360 Blank, M. (1992):”Na, K-ATP-ase Function in Alternating Electric
Fields. A Federation of American Societes for Experimental Biology 75.
Kongresszusa, ápr. 23., Atlanta, Georgia.
361 Cauley, J.A.-Robbins és mtsai (20039:”Effects of estrogen
plus progestion on risk of fracture and bone mineral density: The Women’s
health Initiative randomized trial.” Journal of the American medical
Association 290(13): 1729-1738.
362 Chapman, M.S.-C.R. Ekstrom és mtsai (1995):”Optics
and interferometry with Na2 molecules.” Physical Review letters
74(24):4783-4786.
363 Chu, S. (2002):”Cold atoms and quantum control.” Nature
416: 206-210.
364 Giot, L.-J.S.Bader és mtsa (2003):”A protein interaction
map of Drosophila melanogaster.” Science 302:1727 skk.
365 Goodman, R. és M. Blank (2002):”Insights into electromagnetic
interaction mechanisms.” Journal of cellular Physiology 192: 16-22.
366 Hackermüller, L.-S.Uttenhaler és mtsai (2003):”Wave
nature of biomolecules and fluorofullerenes.” Physical Review
Letters 91(9):090408-1.
367 Hallet, L. (2000):”Transcranial magnetic stimulation and the
human brain.” Nature 406:147-150.
368 Helmuth, L. (2001):”Boosting brain activity from the outside
in.” Science 292:1284-1286.
369 Jansen, R.-H.Yu és mtsai (2003):”A Bayesian networks
approach for predicting protein-protein interactions from genomic data.”
Science 302:449-453.
370 Jin, M.-M.Blank és mtsai (2000):”ERK1/2 phosphorylation,
induced by electromegnetic fields, diminishes during neoplastic transformation.”
Journal of Cell Biology 78: 371-379.
371 Kübler-Ross, Elizabeth (1997): On Death and Dying. New York,
Scribner
372 Li, S.-C.M.Armstrong és mtsai(2004):”A map of the interactome
network of the Metazoan C. elegans.”Science303:540skk
373 Liboff, A.R. (2004):”Toward an electromagnetic paradigm for
biology and medicine.” Journal of Alternative and Complementary
Medicine 10(1):41-47.
374 Lipton, B.H.-K.G. Bensch és mtsai (1991):”Microvessel
endothelial cell transdifferentiation:Phenotypic charaterization.”
Differentation 46:117-133.
375 McClare, C.W.F. (1974):”Resonance in bioenergetics.”
Annals of the New York Academy of Sciences 227:74-97.
376 Null, G.-C. Dean és mtsai (20039:”Death by Medicine.
New York, Nutrition Institute of America.
377 Oschman, J.L. (2000):”Energy medicine:The scientific basis.
9. fejezet:vibrational medicine. Edinburgh, Harcourt Publishers. 121-137.
378 Pagels, H.R. (1982):”The Cosmic Code:Quantum Physics as the
Language of Nature. New York, Simon and Schuster.
379 Pool, R. (1985):”Catching the atom wave.” Science 268:
1129-1130.
380 Pophristic, V és L.Goodman (2001):”Hyperconjugation
not steric repulsion leads to the staggered structure of ethane.”
Nature 411:565-568.
381 Rosen, A.D. (1992):”Magnetic field influence on acetylcholine
release at the neuromuscular junction.” American Journal of Physiology-Cell
Physiology 262:C1418-C1422.
382 Rumbles, G. (2001):”A laser that turns down the heat.”
Nature 409:572-573.
383 Shumaker, S.A.-C.Legault és mtsai (2003):”Estrogen
plus progestin in the incidenc of dementia and mild cognitive impairment
in postmenopausal women:The Women’s Health Initiative memory study:randomized
controlled trial.”Journal of American Medical Association 289(20):2651-2662.
384 Sivitz, L. (2000):”Cells poliferate in magnetic field.”
Science News 158:195.
385 Starfield, B. (2000):”Is US health really the best in the
world?” Journal of American Medical Association 284(4)483-485.
386 Szentgyörgyi, A. (1960):Intriduction to a Submolecular Biology.
New York, Academic Press.
387 Tsong, T.Y. (1989):”Deciphering the language of cells.”Trends
in Biochemical Sciences 14:89-92.
388 Wassertheil-Smoller, S.S.L.Hendrix és mtsai (2003):”Effects
of estrogen plus progestin on stroke in posmenopausal women:The Women’s
health Initiative:A randomized trial” Journal of the American
medical Association 289(20):2673-2684.
399 Weinhold, F. (2001):”A new twist on molecular shape.”
Nature 411:539-541.
400 Yen-Patton G.P.A.-W.F.Patton és mtsai (1988):”Endothelial
cell response to pulsed electromagnetic fields:Stimulation of growth
rate and angiogenesis in vitro.” Journal of Cellular Physiology
134:37-46.
401 Zukav, G. (1979):”The dancing Wu Li Masters:An overview of
the new physics.New York, Bantam.
402 Brown, W.A. (1998):”The placebo effect: Should doctors be
prescribing sugar pills? Scientific American 278(1):90-95.
403 DiRita, V.J. (2000):”Genomics happens.” Science 289:1488-1489.
404 Leuchter, A.F.-I.A. Cook és mtsai (2002):”Changes in
brain function of depressed subjects during treatment with placebo.”
American Journal of Psychiatry 159(1):122-129.
405 Lipton, B.H.-K.G.Bensch és mtsai (1992):”Histamine-modulated
transdifferentiation of dermal microvascular endothelial cells.”
Experimental cell Research 199:279-291.
406 Mason, A.A. (1952):”A case of congenital ichthysioform erythrodermia
of Brocq treated with hypnosis.” British Medical Journal 30:442-443.
407 Moseley, J.B.-K.O’Malley és mtsai (2002):”A controlled
trial of arthroscopic surgery for osteoarthritis of the knee.”
New England Journal of Medicine 347(2):81-88.
408 Pert, Candace (1997): Molecules of Emotions: The science behind
mindbody medicine. New York, Scribner.
409 Ryle, G. (1949): The Concept of Mind. Chicago, University of Chicago
Press.
410 Arnsten, A.F.T. és P.S. Goldman-Rakic (1998):”Noise
stress impairs prefrontal cortical cognitive function in monkeys: Evidence
for hyperdopaminergic mechanism.” Archives of General Pshychiatry
55: 362-368.
411 Goldstein, L.E.-A.M. Rasmusson és mtsai 81996):”Role
of the amygala in the coordination of behaviorial, neuroendocrine, and
prefrontal cortical monoamine responses to psychological stress in the
rat.” Journal of Neuroscience 16(15):4787-4798.
412 Holden, C. (2003):”Future brihtening for depression treatments.”
Science 302:810-813.
413 Kopp, M.S.-J-Réthelyi (2004):”Where psychology meets
physiology: cronic stress and premature mortality-the Central Eastern
European health paradox.” Brain Research Bulletin 62:351-367.
414 McEwen, B.S. és T.Seeman (1999):”Protective and damaging
effects of mediators of stress:Elaborating and testing the concepts
of allostasis and allostatic load.” Annals of the New York Academy
of Sciences 896:30-47.
415 McEwen B. és Elizabeth N.Lasley (2002):”The end of
stress as we know it. Washington, National Academies Press.
416 Segerstrom, S.C. és G.E.Miller (2004):”Psychological
stress and the human immune system. A meta-analytic study of 300 years
of inquiry.”Psychological Bulletin 130(4):601-630.
417 Takamatsu, H.-A.Noda és mtsai (2003):”A PET study following
treatment with a pharmalogical stressor, FG7142, in conscious rhesus
monkeys.” Brain Research 980:275-280.
418 Arnsten, A.F.T. (2000):”The biology of being frazzled.”
Science 280:1711-1712.
419 bateson, P.-D.barker és mtsai (2004):”Developmental
plasticity and human health.” nature 430:419-421.
420 Chamberlain, D. (1998):”The Mind of your Newborn Baby. Berkeley,
CA, North Atlantic Books.
421 Christensen, D. (2000):”Weight matters, even in the womb:Status
at birth can foreshadow illnesses decades later.” Science news
158:382-383.
422 Devlin, B._M.Daniels és mtsai (1997):”The heritability
of IQ.” Nature 388:468-471.
423 Dodic, M.-V.Hantzis és mtsai (2002):” Programming effects
of short prenatal exposure to cortisol.” federation of American
Societies for Experimental Biology 16:1017-1026.
424 Gluckman, P.D. és M.A.Hanson (2004):”Living with the
past: Evolution, development, and patterns of disease.” Science
305:1733-1736.
425 Holden, C. (1996):”Child development:Small refugees suffer
the effects of early neglect.” Science 274(5290):1076-1077.
426 Laibow, R. (2002): Personal Communications with B.H.Lipton. New
Jersey.
427 Lasage, J.-F.Del-Favero és mtsai (2004):”Prenatal stress
induces intrauterine growth restriction and programmes glucose intolerance
and feeding behaviour disturbances in the aged rat.” Journal of
Endocrinology 181:291-296.
428 Leutwyeler, K. (1998):”Don’t stress: It is now known
to cause developmental problems, weight gain and neurodegeneration.”
Scientific American 28-30.
429 Lewin, R. (1980):”Is your brain really necessary?” Science
210:1232-1234.
430 McGue, M. (1997):”The democracy of the genes.”Nature
388:417-418.
431 Mendizza, M.-J.C.Pearce (2001) Magical Parent, Magical Child. Nevada
City, CA, Touch the Future.
432 nathanielsz, P.W. (1999): Life in the Womb: The origin of health
and disease. Ithaca, NY Promethan Press
433 Norretanders, T. (1998):The User Illusion:Cutting Consciousness
Down to Size. New York, Penguin Books
434 Prescott, J.W. (1990): Affectional Bonding for the Prevention of
Violent behaviors: Neurobiological, psychological and religious/spiritual
determinants. In (szerk):L.J.Hertzberg, G.F.Ostrum, J.R.Field: Violent
Behaviour, 1.kötet:Assesment and Intervention. Great neck, NY,
PMA Publishing Corp. 1. kötet: 95-125.
435 Prescott, J.W. (1996):”The origins of human love and violence.”
Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Health 10(3):143-188.
436 Reik, W.-J.Walter 82001):”Genomic imprinting:Parental influence
on the genome.” nature Reviews Genetics 2:21skk.
437 andman, C.A.-P.D. Wadhwa és mtsai (1994):”Psychobiological
influences of stress and HPA regulation on the human fetus and infant
birth outcomes.” Annals of the New York Academy of Sciences739(Models
of Neuropeptide Action):198-210.
438 Sapolsky, R.M. (1997)”The importance of a well-groomed child.”
Science 277:1620-1621.
439 Schultz, E-A.-R.H. Lavenda (1987):Cultural Antropology: A perspective
on the human condition. St Paul, MN, West Publishing.
440 Science (2001):”Random samples” Sciences 292(5515):
205 skk.
441Siegel, D.J. (1999) The developing Mind: How relationships and the
brain interact to shape who we are. New York, Guilford.
442 Surani, M.A. (2001):” Reprogramming of genome function through
epigenetic inheritance.” Nature 414: 122 skk.
443 Verny, T.R. és John Kelly (1981): The Secret Life of the
Unborn Child. New York, Bantam Doubleday Dell.
444 DeWaal, F.B.M. (2004):”Peace lessions from an unlikely source.”
Public Library of Science – Biology 2(4):0434-0436.
445 Mayr, E. (1976): Evolution and the Diversity of Life: Selected essays.
Cambridge, Harvard University Press.
446 Pearshall, P. (1998): the Heat’s Code: Tapping the Wisdom
and Power of our Heart Energy. New York, Random House
.
A
STRESSZ HATÁSA KONKRÉT BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN
-tudományos magyarázatok
Részletek:
| „..
a betegségek is visszavezethetõk lelki okokra. Innentõl
már az orvos feladata eldönteni, mi volt elõbb,
a tyúk, avagy a tojás, azaz a testi betegség
vezetett a lelki betegséghez, vagy éppenséggel
fordítva.” |
| |
| „A
depressziós betegek ellenállóképessége
romlik, és ez a gyakoribb gombás megbetegedésekben,
és az influenza, pharyngitis, tonsillitis gyakoribb voltában
is megnyilvánulhat.” |
| |
| „Beigazolódott,
hogy az érzelmek csökkent kifejezése fokozottabb
tumormitózissal és csökkent lymphocytainfiltrációval,
nagyobb tumorvastagsággal jár együtt.” |
| |
| "Meyer
és Haggerty (1962) már korán jelezte, hogy
a tartósan fennálló családi konfliktusok,
a stressz növelik a felsõ légúti fetõzések
gyakoriságát." |
| |
| „A
test szervi és mûködési zavarai nem választhatók
el a szellemi-lelki állapottól, a szociális
környezettõl, az egyéni sorstól és
a teljes személyiségtõl. A pszichés
élet elsõdleges zavarait a lelki izgalmak vagy a súlyos
megterhelések okozzák. „ |
| |
| „A
Hippokrateszi iskola a lelki történéseknek mindig
elsõdleges, elõzményi szerepet tulajdonított
a szervi megbetegedések kialakulásában. „ |
| |
| „A
legtipikusabb pszichoszomatikus megbetegedések – a
teljesség igénye nélkül: ekcéma,
hasmenés vagy gyomorhurut, gyomorfekély, légzési
nehézségek (bronchitis, asthma), colitis (vastagbélgyulladás),
a magas vérnyomás egyes fajtái, pajzsmirigy-túlmûködés,
fejfájás, ízületi és végtagfájdalmak,
herpes simplex, polio-vírus fertõzés stb.” |
A DOKUMENTUMOK
és IDÉZETEK BELÕLÜK
- A stressz által befolyásolt
biológiai alrendszerek felsorolása és a betegségek:
1.1.a
dokumentum (Dr.Lázár
Imre, adjunktus, SOTE MTud.Int.)
szerint: immunrendszer, neuroendokrin -belsõelválasztású
mirigy rendszer, hormonrendszer, nyirokszervek (csontvelõ, thymus),
lép, autoimmunitás, anyagcsere folyamatok, limbikus rendszer,
homeosztázis, sejtmûködés, szimpatikus idegrendszer,
gyulladásos állapotok, sarcoidosis, Lupus - Szisztémás
Lupusz Erythematózus, tumorpusztulási folyamat, daganatos
megbetegedések, aluszékonyság, lethargia, depresszió,
hálózatos önszabályzó folyamatok, hypophysectomia,
adrenalectomia, allergiás encephalomyelitis, irritábilis
bél szindróma,influenza, pharyngitis, tonsillitis, fertõzéses
megbetegedések, herpes, HIV, allergiás- atópiás
megbetegedések: asthma bronchiale (extrinsic) rhinitis, eczema,
urticaria.
1.1.b
dokumentum (Prof.Dr.
Kissgyörgy János, akadémikus)
szerint: a test szervi és mûködési
zavarai, szervi elváltozások, ekcéma, hasmenés,
gyomorhurut, gyomorfekély, légzési nehézségek
(bronchitis, asthma), colitis (vastagbélgyulladás), a
magas vérnyomás egyes fajtái, pajzsmirigy-túlmûködés,
fejfájás, ízületi és végtagfájdalmak,
herpes simplex, polio-vírus fertõzés.
1.1.c
dokumenum (Prof.Dr. Kéri
György, tudományok doktora)
szerint: molekuláris betegségmechanizmusok,
sejtek közötti kommunikáció.
1.1.d
dokumentum (Prof.Dr.
Kopp Mária, az orvostudomány kandidátusa)
szerint: szív- érrendszeri megbetegedések,
daganatos megbetegedések kórlefolyása, a csontok
ásványi anyag sûrûsége.
1.1.d2
dokumentum
(Prof. Dr. Kopp Mária, az orvostudományok kandidátusa)
szerint: depresszió.
1.1.e
, f.
dokumentumok (Prof.Dr.Kopp
Mária, az orvostudományok kandidátusa)
szerint: korai halálozási arány.
1.1.g
dokumentum (A
munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII.
törvény )
szerint: pszichoszociális kockázat, lelki
eredetû szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés.
1.1.h
dokumentum (Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség)
szerint: depresszió, agresszió, zavartság,
figyelmetlenség, vérnyomás emelkedése, fejfájás,
emésztõrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések.
1.1.i
dokumentum
(KSH-és MTA Ért. Szótár)
szerint: A tudatnak kül. (különösképpen,
fõképp) az egészségi állapotból
eredõ, a kedélyre is kiható általános
állapota.
1.1.j
dokumentum (Dr.Valló
Ágnes)
szerint:
vércukor szint, mellékvese kéreg, izomtónus,
fekélyek a bélrendszerben, gyomorban, irritábilis
bél szindróma, szívinfarktus, fáradtság,
kimerültség, gerincelváltozás, mozgásszervi
panaszok, csökkenõ ellenálló képesség,
növekvõ hajlam fertõzésre.
1.1.k
dokumentumok (külföldi
egyetemek, intézetek)
szerint (angol
nyelven)
: depresszió, kedélyzavar, lethargia, vegetatív
rendszer, központi idegrendszer, hormon rendszer, emésztõ
rendszer, szívmûködés, atrythmia, keringés,
immunrendszer, ellenálló képesség, limbikus
rendszer, nyirokrendszer, autoimmunitás, anyagcsere folyamatok,
ideg ingervezetõ képesség, sejtmembrán akciós
potenciál, receptor-proteinek –integrált membrán
proteinek, effektor-proteinek-integrált membrán proteinek,
bélflóra, légúti folyamatok és állapotok,
asthma bronchiale, stroke, angiotens controller ensime, follikus stimuláló
hormon, nemi hormonok, izomtónus, vércukor szabályozás,
tápcsatorna mûködés, viselkedés mód,
társas- és szociális viszony, agresszió,
fájdalomérzet, vitalitás, apoptózis, leukocita
aktivitás, extracelluláris közeg, colitis ulcerosa,
irrritábilis bél szindróma, psychosomatikus betegségek,
atópiás betegség, allergia, eczema, .
1. 1. IDÉZETEK
A TUDOMÁNYOS CIKKEKBÕL (A dokumentumok teljes
terjedelemben is letölthetõk)
1.1.a
Dr. Lázár Imre, egyetemi adjunktus, PhD,
SOTE Magatartástudományi Intézet, Neuroimmunmoduláció
és pszichoimmunológia c. cikk, 2005.05.23 (TELJES
DOKUMENTUM: 1-A-Pszicho-immunologia-Dr-LazarImre.pdf)
„…a
betegségek is visszavezethetõk lelki okokra. Innentõl
már az orvos feladata eldönteni, mi volt elõbb, a
tyúk, avagy a tojás, azaz a testi betegség vezetett
a lelki betegséghez, vagy éppenséggel fordítva.”
Dr.
Lázár Imre:
.
„Az egységes
(pszicho)neuroimmun szabályozás tényére
utal, hogy a neuroendokrin és immunmediátorok mindkét
rendszerben (központi idegrendszerben és az immunrendszerben)
termelõdnek, és egymás termelésére
serkento, illetve gátló hatást fejtenek ki, …”
„A hormonok a neuroendokrin-immun folyamatokat tartós átfogóbb
"állapothatározó" hatásukkal tagolják
a szervezet adaptív, anyagcsere folyamataiba.”
.
„Az érzelmi és magatartási folyamatok szervezõdésében
oly fontos limbikus rendszer: a hippocampus, a gyrus dentatum, a kiterjesztetten
értelmezett amygdala (centromediális amygdala, és
a terminális striák nucleáris tartimánya)
a gyrus cingulatus, a striatum ventrális része, a septum
és a thalamus elülsõ, és középsõ
magvai és a habenula bonyolult hálózatot alkotnak.
Az immunmodulációban a hippocampalis-amygdala rendszer
és a nucleus accumbens szerepe emelhetõ ki.”
.
„A stressz folyamatok perifériáját képezi
a hypophyseo-adrenális rendszer, melynek mûködését
a CRH (cortico-releasing hormon) mellett potenciálják
az angiotensin II, a cytokinek, és gyulladásos lipid mediátorok
is. A glükokortikoidok a szervezet homeosztázisában
és a stresszben is központi tényezõk, és
a HPA tengely basalis aktivitásában kulcsszerepet játszanak
a stressz válasz negatív feed back-szerû lecsengetése
mellett.”
.
„Az immuntörténés alatt a receptorsûrûség
változik a sejtek felületén, mely a külsõ
jelzések összegzõdésének, és
a sejt következményes belsõ történéseinek,
aktiváltságának eredõjeként állítja
be a sejt érzékenységét, és közvetve
meghatározza annak késõbbi viselkedését
is.”
.
„A neuroimmun stresszfolyamat során a szimpatikus idegrendszer
reciprok kapcsolatban áll a CRH rendszerrel, és aktiválódva
az IL-6 szisztémás szekrécióját fokozza.
Az IL-6 aktivációja a TNF alfa, és az IL-1 közvetlen
gátlásával, és a HPA tengely aktiválásával
szerepet játszik a stressz által elõidézett
immunszuppresszióban.”
.
„Az adrenerg hatások tehát az elsõdleges
nyirokszervekben zajló érési folyamatokra serkentõ,
míg a periférián a lymphocyta aktivitásra
gátló hatást fejthetnek ki. A lép T sejtjeinek
mitogénre adott válaszcsökkenését béta
blokkolóval ( nadolol, propranolol) felfüggeszthetjük.”
„Fõbb immunserkentõ hatású mediátorok:
cholinerg agonisták, substance P, prolactin, növekedési
hormon,
Fõbb immungátló hatású mediátorok:
cortisol, VIP, adrenerg agonisták, somatostatin,
vegyes hatású mediátorok beta endorphin, met enkephalin,
„
„Stresszhormonok: A stresszfolyamat során a CRH (cortico-releasing
hormon) az un. POMC (proopiomelanocortin) polipeptid hasításával
szabadítja fel a glükokortikoidot mobilizáló
ACTH-t, és a béta endorfint.
A CRH közvetlen immunológiai befolyása is felvethetõ,
mivel a keringõ fehérvérsejtekben kimutatható
immunreaktív CRH (és az azt kódoló CRH mRNS
is), mely a lymphocyták aktivációjával jelenik
meg.”
.
„A CRH perifériális szerepe a lokális szöveti
gyulladásban is kifejezett lehet, ha carragenin provokálta
kísérletes gyulladásos exsudatum mennyisége
csökken a CRH immunneutralizálásával.(Karalis
1991) A gyulladást támogató hatással szemben
a CRH csökkenti a Substance P kibocsátást. Mindez
jelzi a stresszhormonok által hordozott üzenetek "szemantikai"
többrétegûségét, és kontextus
függõségét. Más streszhormonok is,
mint az arg-vasopressin, prolactin, és a növekedési
hormon befolyásolhatják az immunfolyamatokat. „
„A cortisol immunológiai hatásai
Gátlás:
1. A lymphocyta közlekedés gátlása, a keringõ
lymphocyták száma átmenetileg csökken.
2. Az idegen , illetve saját eredetû antigénekre
adott T sejtes immunválasz csökken.
3. Csökken a mitogénre adott IL-1, IL-2, és a T sejtes
növekedési faktor termelése.
4. Csökken a monocyta-macrophag átalakulás, és
csökken a HLA-DR (Ia.) receptor megjelenítése, és
a macrophag mitogén, illetve IL-1 iránti érzékenysége.
5. Csökken az autológ kevert lymphocyta reakció.
6. Gátló hatás a betegségek során
jelentkezõ a CD8 T sejtvonal Con A, és Pwm mitogénekre
adott válaszát illetõen.
7. Csökken a B sejtes immunválasz, a Pwm mitogénre
adott plakkképzés.
8. Fokozza az apoptozist, a T sejtklónok pusztulását.
Serkentõ hatás:
1. In vivo serkentõ hatás az ADCC és NK sejtes
aktivitásra.
2. In vitro serkent hatás nanomoláris koncentrációban
az immunglobulinszintézisre.”
„A prolactin is stresszhormonnak tekinthetõ, hiszen az
akut fizikai vagy pszichoszociális stresszorhatás gyors,
jelentõs és átmeneti prolactin elválasztáshoz
vezet, bár a stresszorhatás ismétlõdése
után az ingerre refrakter csökkenés jelentkezik.
A krónikus stressz a prolactin elválasztását
csökkenti, és ezt a dopamin antagonistával (haloperidol)
fel lehet függeszteni.”
„A proimmun hormonok is befolyásolhatják a neuroimmun
adaptációt. Az autoimmun folyamatokat serkentõ
hatású lehet a prolactin, ösztrogén és
a progeszteron többlettermelõdés is. A prolactin
ilyen szerepét észlelték hyperthyreosisban, sarcoidosisban,
iritisben és SLE-ben szenvedõ betegek esetében
is, ..”
„Növekedési hormon: Ez a hormon (GH) is egyaránt
tekinthetõ stresszhormonnak és anyagcsere hormonnak, mely
egyaránt fokozza a macrophagok antigénmegjelenítõ
képességét, az IL-1 termelését, és
a tumorpusztító, baktericid szabadgyökgeneráló
hatást. A növekedési hormon maga is hormon- illetve
neuromediátor hatások fókuszában áll.”
„Az érzelmi és kognitív folyamatokért
felelõs neuroanatómiai szervezodések a pszichoimmunomodulációban
is döntõ jelentoséggel bírnak, melyek közvetítésében
a neurpeptideknek fontos szerep jut.
A peptiderg hatások lehetõségére utal az
elsõdleges és másodlagos nyirokszervekben a SP,
SS, VIP, neuropeptid Y, enkephalin, endorphin, vazopresszin immunfluoreszcens
technikával kimutatható jelenléte. Ezeket a peptideket
az enkefalinokkal együtt szimpatikus vegetatív idegrendszeri
rostok is tartalmazzák, míg a paraszimpatikus beidegzés
cholecystokinin, substance P, és TRH peptideket szállít.
A nyirokszervekben a neuropeptid-tartalmazó idegrostok jelenléte
tehát az immun célsejtek, illetve immunfolyamatok neuromoduláns
hatásoknak való kiszolgáltatottságára
utal.”
„Az
immuntörténést a hypothalamikus noradrenalin szint
csökkenése kíséri. Ahogy neuroendokrin tényezoket
láttunk lymphokin szerepkörben, úgy az immunmediátorok
is közrejátszanak bizonyos idegi, viselkedéses jelenségek
kialakulásában. Ilyen szerepe van az aluszékonyság,
illetve a lassú hullámú alvás elmélyítésében
az IL-1, interferon, és a muramyl dipeptidnek. Az alfa interferon
közrejátszik a betegséget kísérõ
lethargia, depresszió kialakulásában sot kataton
állapotot is elõidézhet. Az IL-2 és az IFN
gátolja a hippocampus tartós potenciálását,
ami közrejátszhat a daganat terápiában alkalmazott
IL-2, IFN adását kísérõ neuropszichiátriai
mellékhatásokban.”
„Mindezek az egyidejû mintázatszerû hatáshálók
utalnak az immunrendszer, endokrin és idegrendszer nagyfokú
összeszövõdöttségére, mely soktényezõs,
interaktív, kölcsönös, és kiterjesztett
oksági kapcsolatokkal jellemezhetõ rendszerben mûködik.
Ennek a rendszernek a viselkedése nehezen jósolható
meg biztonsággal, bármelyik elem elhangolódása,
befolyásoltsága felboríthatja ezt a túlbiztosítottnak
tûnõ, mégis kényes egyensúlyokkal
dolgozó önszabályozást. A traumatizáló
életesemények, elhúzódó stressz és
az alkalmazkodási kudarc, represszív megküzdésmód,
tanult segélytelenség nyomán csökkenõ
hypothalamikus NA szint éppen ezeket a visszacsatolási
pályákat érintheti kedvezõtlenül.”
„A szteroidok hatását, és a stressz során
kifejtett immunszupresszív, a nyirokcsomók megkisebbedésében
alakilag is tettenérhetõ szerepét Selye fedezte
fel, egyben tárgyunk alapmozzanatát is felvázolva.
A depressziós betegek egy részében észlelt
megváltozott DST próba a tartósan fokozott cortisol
szekréció, és a betegeknél már említett
IL-2 szint csökkenés jelzi a pszichés depresszió
és az immunszuppresszió összekapcsolódását.”
„A krónikus gyulladásos betegségekre való
fogékonyságot is értelmezhetjük Sternberg
és Licinio (1995) összefoglalója alapján olyan
zavart neuroimmun adaptációs folyamatnak, melyben az immunológiai
adaptációt egyben fékezõ hypophyseo-adrenális
stresszreakció zavartan mûködik…. Ez a kiesõ
cortisol szerepe miatt az autoimmun folyamatok felerõsödéséhez
hozzájárulhat. A feed-back kör bármely szakaszán
létrejött blokád elõidézheti a neuroimmun
adaptáció zavarát, így a hypophysectomia,
vagy az adrenalectomia akár fatálissá teheti például
a salmonellafertõzést, vagy a kísérletes
allergiás encephalomyelitist.”
„Neuroimmun stresszmintázatok: … A tartós
stresszhatás a fenti mellékhatások miatt válik
kórképzõvé. A CRH (cortico-releasing hormon)
peptid vezérlõ szerepe mindebben igen fontos, hiszen ez
a peptid koordinálja a viselkedéses, neuroendokrin vegetatív
és immunológiai adaptáció folyamatát.”
„Ismert, hogy a korral illetve a depressziós állapot
mértékével együtt nõ noradrenerg aktivitás,
és csökken az immunkompetencia. Mivel depresszióban
fokozott a CRH szekréció, ezért e stresszregulátor
szimpatikus idegrendszer közvetítette immunszuppresszív
szerepe is szóba jön a depresszióban.”
„Az egyénre jellemzõ lehet a CRH-t korlátozó
feed back hatások gyengült volta. Így például
a korai pszichoszociális, vagy egyéb környezeti traumák
nyomán a hippocampus és a frontális kéreg
glükocorticoid receptor gén expressziója is csökken,
ami egyben a CRH (cortico-releasing hormon) és az arg-vasopressin
szekrécióra való negatív-feedback csökkenését
jelentheti. A glükocorticoidok vissza jelzése és
gátló hatása iránt érzéketlenedett
rendszer a stresszorra fokozott HPA aktivitással válaszolhat
, mely az adott személy neuroendocrin jellemzõjévé
válhat az immunszuppresszív következményekkel
együtt. (Francis 1996)”
„A
depressziós betegek ellenállóképessége
romlik, és ez a gyakoribb gombás megbetegedésekben,
és az influenza, pharyngitis, tonsillitis gyakoribb voltában
is megnyilvánulhat.”
„A
stressz okozta alvászavarok kedvezõtlenül hatnak
vissza az immunvédelemre.”
„A
rák jelképes betegség, a határokat nem tisztelõ
dezorganizált szövet, mely egyszerre ragadozója,
parazitája, gyilkosa és végül áldozata
az elpusztult anyaszervezetnek- sajátos humán ökológiai
jelkép. A civilizációs ártalmak: a környezet
kémiai, vagy sugárzó carcinogénekkel való
szennyezése, a szociális környezet szétesése,
a korai anya-gyermek kapcsolat traumatizáltsága, az elidegenedettség,
társtalanság, a szociális támogatottság
hiányából fakadó immunvédekezés
gyengülése a daganatos betegségeket a humán
ökológia körébe vonja.”
„A
daganatképzõdés örökletes, bels onkogén
tényezõit a szervezetben, mint belsõ környezetben
találjuk meg, míg a külsõ természeti
környezet vírus, vagy kémiai, vagy sugárzó
onkogénekkel jelent fenyegetést a szervezetre. A daganatképzõdésre,
fejlõdésre és a klinikai lefolyásra ható
környezeti tényezõket a stressz mechanizmusok közvetítik
a kóros sejtek és az õket elhárító
immunfolyamatok környezetébe.”
„A neuroendokrin, metabolikus és más szervezeti
állapotváltozás a sejtek daganatos átalakulásához
vezethet, és a spontán tumorképzõdés
arányát növelheti. Viselkedéses jelenségek
befolyásolhatják a szervezet tumorellenes védekezését.
A neuroimmuno-moduláció közvetíti ezeket a
hatásokat elsõsorban az NK sejt aktivitását
befolyásolva, így a tumorellenes surveillance funkció
a külsõ pszichoszociális környezet befolyása
alatt állhat.”
„A NK sejtek aktivitását csökkentõ pszichoszociális
befolyás így a szervezet "tumorátengedõ"
képességét, illetve a betegség progresszióját
fokozza.”
„A tartós hypercortisolaemia az IL1, IL2 szint csökkenésével
járhat, ami tovább rontja a NK sejtek kompenzáló
szerepét. A pszichoonkológiai vizsgálatok arra
utalnak, hogy a letargiát panaszoló, a szociális
támogatottságot nélkülözõ személyeknél
a NK sejt aktivitás alacsonyabb, és az áttétképzõdés
intenzívebb.”
„Beigazolódott, hogy az érzelmek csökkent kifejezése
fokozottabb tumormitózissal és csökkent lymphocytainfiltrációval,
nagyobb tumorvastagsággal jár együtt.”
„Fertõzések,
határfelületi védelem: A nyálkahártya
(mucosa) által biztosított védelmi vonalban a humorális
(IgA)védelem mellett az intraepitheliális sejtek –NA
(natural killer) aktivitása is szerepet játszhat. A szájüregben
a szájnyálkahártyán észlelt széles
köru antigéntolerancia létrejöttében
a szuppresszor T sejtek szerepe fontos. Ha stressz, pszichoimmun terhelés
nyomán arányuk lecsökken, akkor fekélyek,
gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki.”
„A felületi immunitás romlását jelenti
a légúti betegségrek gyakoriságának
növekedése. Meyer és Haggerty (1962) már korán
jelezte, hogy a tartósan fennálló családi
konfliktusok, stress növelik a felsõ légúti
fetõzések gyakoriságát. Graham 94 családot
vizsgált meg, és a gyakoribb stressztol szenvedõ
csoportban a hûlések száma nagyobb volt. Clover
és munkatársai a kaotikus, és rigid családok
stresszterhes légkörében az influenza iránti
fogékonyságot magasabbanak találták, mint
a kiegyensúlyozott harmonikus családokban. (Clover 1989)
Cohen(1993) szerint a stresszterhelés mellett a negatív
érzéseknek is szerepe van a légúti beteg
betegségek gyakoriságában, és súlyosságában.”
„A
herpes fertõzés népbetegség jellegén
túl lehetõséget nyújt a krónikus,
visszatérõ fertozõ kórképek vizsgálatára.
Jól követhetõ a HSV antitesttiter szintje, a tünetek
nyilvánvalóak, és közkeletû és
elfogadott az is, hogy a stresszkörülmények a herpes
fertõzés kiújulásához vezetnek. A
látens fertõzés aktiválódását
a HSV antitest titerének növekedése jelzi. McLarnon,
és Kaloupek(1988) genitális herpes prospektív vizsgálatakor
találtak összefüggést a stressz és a
betegség gyakoriság között.”
„Az
NK sejtek fordított arányosságot mutattak az AIDS
betegségre összpontosuló figyelem beszûkülésével,
és a fáradtsággal, tehetetlenségérzettel.
Burack a helper T sejtszám csökkenését 38%-al
gyorsabbnak találta a depressziós betegeknél szemben
a nem depressziósakkal 1985 és 1991 között vizsgált
330 HIV pozitív homoszexuális körében. Kemény
és mtsai HIV pozitív homoszexuálisok körében
5 éves követéses vizsgálatban észlelt
hasonló tapasztalatok alapján kezdeményezett intenzív
életminõségjavító és stressz
kezelõ csoporttherápiás programot. A vírus
reaktiválódását jelzõ P24 antigén
(a HIV vírus része) szintjének növekedése
arányban áll a depresszióval, félelemmel,
és fordított arányosságot mutatott az aktív
megküzdési stratégiákkal, a humort használó
coping mechanizmussal. Temoshok egy másik vizsgálatában
a T4 sejtek abszolút száma egyenes arányosságot
mutatott az izgalmi szorongásos állapottal, a kevéssé
kontrolált érzelmi élettel.”
„Ha
a fokozott arousalt, noradrenalin és adrenalin kibocsátást
és a noradrenalin által fokozott NK sejt aktivitást
a megfogyatkozott helper T sejtek funkcióját pótló
tényezõnek tekintjük, akkor érthetõ,
hogy a sztoikus, beletörõdõ, és csökkent
emócionalitású, a negatív érzelmeket
kifejezni képtelen állapot miért jár rosszabb
kilátásokkal.”
„Allergiás betegségek: A túlérzékenység
(allergia) olyan indokolatlanul intenzív válasz egyébként
ártalmatlan antigénre, vagy kórokozóra,
gyógyszerre, mely magát a szervezetet is károsítja.
.. Az antigénbehatásra azonnal bekövetkezõ
allergiás reakció, melyet IgE típusú antitest
közvetít. A szabad Ig E felezési ideje néhány
nap, míg a hízósejtekhez, basophil sejtekhez kötodött
Ig E hetekig kimutatható, és mennyisége is nagyobb.
A normális Ig E szint sem zárja ki az atópiás
betegség diagnózisát. Az IgE mediált asthma
bronchiale (extrinsic) rhinitis, eczema, urticaria, kórképeket
nevezzük atópiás betegségeknek. Itt az allergénnel
végzett borpróba tekinthetõ a legbiztosabb diagnosztikus
eszköznek. A borpróbák az allergiás betegben
autogén tréning és relaxáció után
javulást mutatnak.”
Dr. Lázár Imre, egyetemi adjunktus, PhD, SOTE Magatartástudományi
Intézet:
Neuroimmunmoduláció és pszichoimmunológia.
.
.
1.1.b Prof. Dr. Kisgyörgy János, akadémikus,
anatómus, ideggyógyász, pszichiáter, igazságügyi
elmeszakértõ, ny. egyetemi
tanár PSB=Pszichoszomatikus Betegségek c. cikk (TELJES
DOKUMENTUM: 1-A pszichoszomatikus betegsegek-Pr.Dr.KisgyorgyJanos.pdf)
„A test szervi és mûködési zavarai nem
választhatók el a szellemi-lelki állapottól,
a szociális környezettõl, az egyéni sorstól
és a teljes személyiségtõl. A pszichés
élet elsõdleges zavarait a lelki izgalmak vagy a súlyos
megterhelések okozzák. „
„A „PSB” (Pszichoszomatikus Betegségek ) lényege
az egészséges állapotnak megfelelõ harmónia
megbomlása, illetve egyensúlyzavar létrejötte,
melynek következményeként megváltozik a beteg
kapcsolata a külvilággal is.”
„A
fõ tünetek tulajdonképpen szervi panaszok, melyek
mögött a munkához vagy a mindennapi élethez
való alkalmazkodás zavara húzódik meg.”
„A szervi elváltozások kialakulását
a kiváltó pszichés tényezõ hosszan
elhúzódó hatása miatt rögzült
kóros válaszformák idézik elõ. S
ezek épp az egyén szervezetének legsebezhetõbb,
leggyengébb ellenállású pontjain (latinul
„locus minoris resistentiae”) jelentkeznek.”
„A
Hippokrateszi iskola a lelki történéseknek mindig
elsõdleges, elõzményi szerepet tulajdonított
a szervi megbetegedések kialakulásában. „
„A legtipikusabb pszichoszomatikus megbetegedések –
a teljesség igénye nélkül: ekcéma,
hasmenés vagy gyomorhurut, gyomorfekély, légzési
nehézségek (bronchitis, asthma), colitis (vastagbélgyulladás),
a magas vérnyomás egyes fajtái, pajzsmirigy-túlmûködés,
fejfájás, ízületi és végtagfájdalmak,
herpes simplex, polio-vírus fertõzés stb.”
„Az elsõdleges cél a munkaképesség
visszaállítása, s az életminõség
javítása. Ám a beteg szervi elváltozásainak
észlelése és kezelése mellett, azzal egy
idõben rendkívül fontos a beteg személyiségével
való törõdés!”
Prof. Dr. Kisgyörgy János
.
1.1.c Prof. Dr. Kéri György, “a
tudományok doktora”. Számos egyéb elismerés
mellett 1986-ban a Kiváló Feltaláló Díj
arany fokozatát, 1992-ben pedig a DEBIO PEPTID AWARD-ot nyerte
el (megosztva) az Interlaken-i Európai Peptid Szimpoziumon “Új
antitumor peptidhormon-származékok kifejlesztéséért”.
1974-tõl mindmáig a Semmelweis Egyetem I. sz. Kémiai-biokémiai
Intézetében a Peptidbiokémiai Kutatócsoportban
dolgozik, egyetemi tanár, az MTA doktora, tudományos tanácsadó,
sok egyéb tisztsége mellett tagja az “Endocrine”,
valamint a “Letters in Peptide Chemistry" folyóiratok
szerkesztõbizottságának. Kommunikációs
zavar a sejtekben c. cikk, és Jeltovábbítás
terápia – új irányok a gyógyszerkutatásban
c. publikáció-TELJES
„A molekuláris betegségmechanizmusok megismerése
nyomán ugyanis világossá vált, hogy betegségeink
hátterében többnyire - 80-85%-os gyakorisággal
- jeltovábbítási zavar, azaz sejten belüli
és sejtek közötti - talán hozzátehetjük:
egyénen belüli és egyének közötti
- kommunikációs zavar található. Ilyen kóros
jeltovábbítási mechanizmusokra vezethetõk
vissza a daganatos, bizonyos érrendszeri, gyulladásos,
és emésztorendszeri kórképek, számos
központi idegrendszeri betegség, sõt a vírusos
és bakteriális kórok jelentõs része
is.”
„Ne feledkezzünk meg a neurodegeneratív rendellenességekhez
kapcsolódó kórképekrõl és
ezek összetett mechanizmusairól sem! Kimutatható
ugyanis, hogy a központi idegrendszeri betegségek során
- például az epilepszia és a skizofrénia
esetében is - sejtek közötti kommunikációs
rendellenességek vezetnek a betegség kialakulásához.”
„Ha általánosságban nézzük az
élõ rendszereket, világossá válik,
hogy kommunikáció nélkül nincs élet,
az élet lényegéhez tartozik a kölcsönhatás,
az interakció, és ez bizonyos szinten elvezet egészen
az evolúció fogalmáig.
Az élet ökoszisztémás rendszerben zajlik,
és a különbözo szintû rendszerek fönnmaradásának
és "fejlõdésének" alapja (a fejlõdés
fogalmát most nem részletezve egyelõre maradjunk
a komplexitás növekedésénél) a rendszeren
belüli és rendszerek közötti interaktív
kooperatív kölcsönhatás, azaz az interaktív
kommunikáció. „
„Az
egyed (jelen esetben a sejt) tehát az összetett jeltovábbítási
rendszerek (interaktív kommunikáció) révén
érzékeli az egész rendszer állapotát,
és itt már eljutunk egyfajta holografikus, illetve holisztikus
szemlélethez (a biológiai rendszerekben a holografikus
szemlélet az információ tárolás holografikus
elméletébol származik) amit egy taoista mondás
is jól érzékeltet: "A tengerben benne van
a csepp, és a cseppben benne van a tenger."
„A sejttársadalomban ha a rendszer egészséges,
tiszta kommunikáció zajlik. Például ha az
idegsejteknek cukorra van szükségük, és nincs
elég cukor a vérben, akkor ezt közvetítõ
molekulákon keresztül jelzik az emésztorendszernek
és a májnak, és ez az üzenet valós,
és csak addig áll fenn, amíg valóban szükség
van rá. Amikor a sejtek a külsõ üzeneteket egymás
között kis csatornákon továbbadják, ugyanazt
az információt adják tovább, amit kaptak,
vagy ha sejtosztódásra van szükség, ezek az
üzenetek is valósak, és ha már nincs rá
szükség, egy másik, szintén a valódi
helyzetet tükrözõ üzenet például
a kontakt hatások révén leállítja
az osztódási üzenetet.”
„Sokféle külsõ, illetve belsõ hatás
vezethet a sejt, illetve a sejtek hibás mûködéséhez,
ronthatja el, illetve zavarhatja meg a sejtek egy csoportjának
kommunikációs rendszerét. Ha azonban a rendszer
jó "kommunikációs állapotban"
van, jól mûködik az immunrendszer, a hormonális
rendszer, a kontakt hatások, a differenciációt
indukáló faktorok stb., akkor a hamis üzenetet mimikáló
vagy generáló sejtet a rendszer eliminálja, és
nem fejlõdik ki a patológiás állapot. A
jeltovábbítási terápia célja a rendszer
tiszta kommunikációs állapotának helyreállítása,
amit elsõsorban a hamis jelek gátlásával
igyekszik megvalósítani, másrészt bizonyos
"pozitív" jelek stimulálásával,
például immun stimulánsok, neuromodulátorok,
hormonok révén is elérhetõ a remélt
egyensúlyi állapot.”
„A sejtkommunikáció holografikus elmélete
az információtárolás, illetve a memória
holografikus elméletébol ered. Az információ-tárolás
molekuláris mechanizmusa a mai napig nem teljesen tisztázott,
és a szinaptikus plaszticitás, valamint a holografikus
elmélet a legáltalánosabban elfogadott elméletek
közé tartozik. A holografikus elmélet szerint az
információtárolás során az egyedi
sejt (elektromágneses hullámok és sejt-sejt kölcsönhatások
révén) érzékeli az egész agy ingerületi
mintázatát, és így bizonyos egyedi idegsejtekben
egy adott állapotban leképzodik az egész agy ingerületi
mintázata, és innen elõ is hívható
- mint a holografikus képben, ahol a hologram egy elemében
benne van az egész képe. Újabb feltételezések
szerint az egész szervezet sejtjei közötti kommunikációs
rendszerben is érvényesül az elektromágneses
hullámok révén való kommunikáció
és a holografikus elv, ami új prespektívákat
nyit a rendszer biológiai szemlélete elõtt.”
„Befejezésül e gondolat jegyében egy taoista
versikét szeretnék idézni:
A betegség az egység hiánya.
A betegség a Lélek magánya.
A szellem, a lélek, a test és az értelem
Egységben aranyvirágot terem. „
Prof. Dr. Kéri György
.
1.1.d
Prof. Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, tudományos
igazgatóhelyettes, az orvostudomány kandidátusa,
a Magyar Tudományos Akadémia doktora, SOTE Magatartástudományi
Intézet igazgatója, Magyar Pszichofiziológiai és
Egészséglélektani Társaság alapítója,
elnöke, a WHO (Világ Egészségügyi Szervezet)
szakértõje
Stressz és megbirkózás: a közép- kelet-európai
egészség paradoxon c. cikk (TELJES
DOKUMENTUM: 1-Stressz és megbirkózás- a közép-
kelet-európai egészség paradoxon.pdf)
„A WHO vizsgálatai alapján A 15-tõl 44 éves
korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak
hozzá legnagyobb mértékben a betegségek
és halálozás okozta évveszteséghez.
2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb
tartós munkaképesség-csökkenést okozó
megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek
után) a modern világ legfobb gyilkosai az un. civilizációs
megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális
tényezõk szerepe alapvetõ. (Mental Health: New
understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva,
Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)”
„..a stressz akkor válik kórossá, ha nem
vagyunk képesek megbirkózni az újszerû, veszélyeztetõ
helyzettel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés
fázisa egyértelmûen károsító
hatású.”
„Elsõsorban a szív- érrendszeri megbetegedések
esetében, de az összhalálozás szempontjából
is, elsõsõrban a depresszió, de a szorongás
kockázati szerepe is bizonyítható. A depresszió
és szorongás tényleges kockázata lényegesen
magasabb közvetlen élettani hatásánál,
mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetetõ
tényezõk, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás,
stressz-táplálkozás gyakoriságát
is. Nem csupán a diagnosztizált depressziós megbetegedések,
hanem a megfelelõ klinikai skála alkalmazásával
megállapított depressziós tünetegyüttes
is fokozza a veszélyeztetettséget. Erre a célra
az áttekintõ tanulmányok alapján a legmegfelelõbb
a széles körben alkalmazott Beck Depresszió Skála.
Bár
a legtöbb vizsgálat a kardiovaszkuláris megbetegedések
és a depresszió összefüggéseit bizonyította,
a depresszió kockázati szerepe további megbetegedések
esetében is jelentõs, így a daganatos megbetegedések
kórlefolyásának súlyosbításában.
Szintén bizonyítottnak tekinthetõ a csontok ásványi
anyag sûrûsége és a depresszió közötti
összefüggés, azaz az osteoporózis veszélyeztetettség
fokozódása, amelynek elsõ, máig érvényes
nemzetközi leírása a magyar Holló professzortól
származik.”
Prof.
Dr. Kopp Mária
.
1.1.e
Prof. Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, tudományos
igazgatóhelyettes, az orvostudomány kandidátusa,
a Magyar Tudományos Akadémia doktora, SOTE Magatartástudományi
Intézet igazgatója, Magyar Pszichofiziológiai és
Egészséglélektani Társaság alapítója,
elnöke, a WHO (Világ Egészségügyi Szervezet)
szakértõje, Férfiak lelki egészsége:
Miért
halnak meg idõ elõtt a magyar férfiak c. cikK -
TELJES DOKUMENTUM
„A negatív lelkiállapot kockázati szerepe:
A férfiak esetében a súlyos depressziós
tünetegyüttes 3-szor magasabb halálozással járt,
a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti
Beck Depresszió pontszáma,..”
.Prof.
Dr. Kopp Mária
1.1.f Prof. Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár,
tudományos igazgatóhelyettes, az orvostudomány
kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora,
SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatója,
Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani
Társaság alapítója, elnöke, a WHO (Világ
Egészségügyi Szervezet) szakértõje,
A
nõk és férfiak egészsége ma Magyarországon
c. cikK TELJES DOKUMENTUM
„Vizsgálatunk eredményeinek tükrében
feltételezhetõ, hogy a krónikus stressz az a láthatatlan
kéz, amely a középkorú magyar férfiak
tragikus korai halálozási arányát okozza.
A krónikus stressz során felmerülõ magatartási
és lélektani változások szembetûnõen
hasonlítanak a depresszió során tapasztalható
krónikus változásokhoz.”
„..a tartós, krónikus stressz állapota jelentõsen
sietteti a biológiai és pszichológiai öregedést.
A krónikus stressz helyzetek megélése az öregedés
folyamatában alapvetõ jelentõségû.”
Prof.
Dr. Kopp Mária
.
1.1.g A munkavédelemrõl szóló
1993. évi XCIII. törvény (2008.01.01.)
(TELJES
DOKUMENTUM: A munkavédelemrõl szóló 1993.
évi XCIII. törvény.pdf)
E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt
elvek alapján szabályozza az egészséget
nem veszélyeztetõés biztonságos munkavégzés
személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit
a szervezetten munkát végzõk egészségének,
munkavégzõ képességének megóvása
és a munkakörülmények humanizálása
érdekében, megelõzve ezzel a munkabaleseteket és
a foglalkozással összefüggõ megbetegedéseket.
82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi
bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztetõés
biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények
teljesítését elmulasztó, és ezzel
a munkavállaló életét, testi épségét
vagy egészségét súlyosan veszélyeztetõ
munkáltatóval szemben.
„87. § 1.bekezdés H.pontja: Pszichoszociális
kockázat: a munkavállalót a munkahelyén
érõ azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés,
munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága
stb.) összessége, amelyek befolyásolják az
e hatásokra adott válaszreakcióit, illetõleg
ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetû
szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.”
.
1.1.h A munkavédelemrõl szóló
1993. évi XCIII. törvény (2008.01.01.) Az Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség
Tájékoztatása: I.pont 2. bekezdés:
(TELJES
DOKUMENTUM: Munkavédelemrõl szóló 1993.
évi XCIII. törvény 2008. január 1.pdf)
„a hosszú
távú stressz hatás vezethet:
-magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott
dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény,
-pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió,
zavartság, figyelmetlenség,
-fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése,
fejfájás,
-pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztorendszeri,
szív-érrendszeri megbetegedések.
Ilyen,
tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés,
képességgel arányban nem álló munkahelyi,
társadalmi, családi elvárások, konfliktusos
interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, fõnökkel,
vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak.
Továbbá ide sorolandók az olyan kérdések
is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak
abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e
vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók
a kollégák és a vezetõk részérõl
kellõ támogatásban, kaptak-e képzést
a
feladatok ellátásához stb.”
.
1.1.i
Központi Statisztikai Hivatal: A gazdasági
tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszere (TEÁOR) Egyéb személyi szolgáltatás/96.04.
Fizikai közérzet javító szolgáltatás
értelmezése, a Magyar Tudományos Akadémia
Nyelvtudományi Intézet, MTA Nyelvmuvelõés
Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport hivatkozás,
Magyar
Értelmezõ Késziszótár (2003) szerint:
„közérzet
(fn) A tudatnak kül. (különösképpen, fõképp)
az egészségi állapotból eredõ, a
kedélyre is kiható általános állapota.”
.
1.1.j Dr. Valló Ágnes, pszichoszomatikus
belgyógyász, természetgyógyász, életmódtanácsadó,
egészségfejlesztõ mentál-higiénikus,
tréner, terapeuta, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi
(Fõiskolai) Karán tanított 12 éven át
élettant, kórélettant, belgyógyászatot,
gyógyszertant, és az általa kifejlesztett pszichoszomatikus
tárgyakat.
A Stressz c. cikk (TELJES
DOKUMENTUM: 1-drvalloagnes-a-stressz.pdf) forrás: www.valloagnes.hu
„Az
orvostudomány a 20. században vette át a kifejezést,
azonban itt kétféle értelemben is használták:
a stresszt: jelenti a szervezetre ható külsõ körülményeket
(például magas hõ, erõs ütés
stb.), illetve az ezen körülmények hatására
a szervezetben lezajló belsõ változásokat
is. Selye János (1983), választotta külön a
hatást és a következményt: stressznek azt
a nem specifikus választ tekinti, amit a szervezet a megterhelésre
ad. A stressz ezen felfogása szerint a szervezetre ható
külsõ erõket, körülményeket stresszoroknak
nevezzük. Selye szerint a stressz lényege az alkalmazkodás:
annál erõsebb stresszrol van szó, minél
nagyobb mértékû alkalmazkodást kíván
a szervezettõl. A pszichológiában, ill. a pszichoszomatikus
szemléletû medicínában a stressz általában
véve olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk
szerint megterhelõk, veszélyeztetik pszichikai és/vagy
fizikai jóllétünket. Az ilyen események a
stresszorok, a rájuk adott reakciók összessége
pedig a stresszválasz. (Atkinson)”
„A
stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink
forrása, mely cselekvésre sarkall, segíti küzdelmeinket.
A stressz - kihívás, késztetés. Segít,
hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben
lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít
versenyt futni, elõadást tartani, még szerelmeskedni
is. A stressz sarkall, hogy meneküljünk a tûz vagy az
árvíz elõl, vagy elkészüljünk
munkánkkal a kitûzött határidõre. A
túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan
stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést
(burn out) okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket,
aláássa önbizalmunkat, végül - de nem
utolsó sorban - súlyosan romboló hatással
van egészségünkre.”
„Belsõ
szerveink mûködését vegetatív idegrendszerünk
irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus
és paraszimpatikus oldalból tevõdik össze.
A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására,
míg a paraszimpatikus elsõsorban a táplálkozás,
a regenerálódás szolgálatában áll.
A "vészhelyzet" hatására, (pontosabban
- mint késõbb látni fogjuk - annak hatására,
amit vészhelyzetnek tartunk) a szimpatikus oldal, aktiválódik,
ennek hatására gyorsul a légzés, a szívmûködés,
emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés.
A szimpatikus idegrendszer "kihelyezett tagozata" a mellékvese
velõ nagy mennyiségu adrenalint termel, ami fokozza az
izmok vérellátását, és biztosítja
a megfelelo "üzemanyag-ellátásukat" is:
a májban található raktárakból cukrot
szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez
a hormonrendszer megfelelõ hátteret biztosít. Az
agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvese
kéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja
a szimpatikus hatásokat. Mindezen hatások összességeként
szervezetünk készen áll a veszély elhárítására.
Érzékszerveink kiélesednek, gondolkodásunk
tisztul, reakcióink gyorsulnak, izmaink erõtõl
duzzadnak, s elegendõ cukor és oxigén áll
rendelkezésükre a hatékony, gyors, erõteljes
mûködéshez. Minden az izommûködés
- a menekülés vagy küzdelem - szolgálatában
áll. „
„Ha a stresszhelyzetet testi reakció - küzdés
vagy menekülés - követi, akkor a szervezet egyáltalán
nem vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag,
bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen
lereagáljuk, vagy gyorsan túltesszük magunkat rajta.
Ha azonban az élettani válasznak - a társadalmi
következmények miatt - nincs szabad tere, tartós,
vagy túl gyakran ismétlõdik, akkor a testet halmozódó
negatív hatás éri. Tartós stresszhatás
esetén egy bizonyos ideig a szervezet képes alkalmazkodni
a stresszhez, ez az alkalmazkodóképesség azonban
véges, és túlzott igénybevétel, megterhelés
esetén kimerül. „
„az alkalmazkodási energia kimerül, ha a szervezetet
túlságosan hosszú ideig túlságosan
erõs stresszor hatása éri, (és/vagy ha a
stresszorokkal szembeni cselekvés lehetetlen.) Újra megjelennek
az alarm reakció jelei, megnagyobbodnak és túlmûködnek
a mellékvesék, károsodik az immunrendszer fekélyek
keletkeznek a gyomorban és a bélrendszerben.”
„Mitõl függ, hogy az ember melyik betegséget
"választja", vagyis a bõséges "választékból"
melyikben betegszik meg? A válasz több oldalról is
megközelíthetõ. Ez az a pont, ahol komolyan számításba
jön a genetikai hajlam kérdése. Ez gyakorlati szempontból
azt jelenti, hogy melyik szerv, szervrendszer a "leggyengébb
láncszem", ami a külsõ megterheléseknek
legkevésbé tud ellenállni. Ez lesz az, ami leghamarabb
"eltörik", vagyis amelyen a betegség megjelenik.”
„Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok,
rohanás, idõzavar például a szimpatikus
idegrendszer túlaktiválódásához,
s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, infarktushoz
vezethetnek. Ezeket nevezzük alarm- vagy riadóbetegségeknek.”
„A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás
a paraszimpatikus idegrendszer általvezérelt emésztõszervekben
okoz károsodást. Aki túlzottan aggodalmaskodik,
az állandóan olyasmitol fél, ami soha sem - vagy
csak nagyon ritkán - fog bekövetkezni. Mindig a legrosszabbat
várja, és lélekben át is éli, anélkül,
hogy az bekövetkezett volna. Ezzel nap mint nap megteremti, megsokszorozza,
állandósítja önmaga számára
a stresszt. Ezáltal az egyszeri hatás tartóssá
válik, a vegetatív idegrendszer egyensúlya felbillen
és a paraszimpatikus túlsúly következtében
fekélybetegség, irritábilis bél szindróma
alakulhat ki. „
„A közelmúltban végzett felmérésem
számomra is meglepõ eredményt hozott: a mozgásszervi
panaszok sokkal szorosabb összefüggést mutattak a stresszel,
mit a testsúllyal, a mozgásmennyiséggel vagy az
életkorral. A stressz természetesen elsõsorban
izmainkra hat. Ha szorongunk, feszültek, idegesek vagyunk, izmaink
megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás
az oxigénigény növekedésével jár,
egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére
olyan fáradtnak érezhetjük magunkat, mintha egész
nap követ törtünk volna. Másrész a relatív
oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ha pedig stressz,
tartós feszültség következtében az izmok
megfeszülnek, a kisfokú gerincelváltozás is
súlyos, alig elviselheto fájdalmakat okozhat.”
„A stressz károsan befolyásolja az immunrendszer
mûködését is, és ezáltal elõsegíti
a fertõzések sõt akár a rák kialakulását
is.”
„Több
amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges
fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában
kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidõszakban fokozott
stresszterhelés következtében csökken, tehát
könnyebben kapják meg a fertõzéseket. Érdekes
megfigyelni, hogy az iskolai stressz milyen nagy fokban befolyásolja
a 6-10 éves gyermekek ellenálló képességét.
Egy szigorú, merev, büntetõ tanítónõ
osztályában jóval nagyobb arányú
a hiányzás, mint liberális, gyermekcentrikus, társnõjénél.
Megkockáztatom: ha egy vállalatnál az évi
rendes influenza-járvány idején a szokásosnál
több a betegek száma, akkor egyrészt vizsgáljuk
meg a klíma-berendezést, vajon nem szórja, terjeszti-e
a kórokozókat, másrészt keressük meg
azokat a stresszforrásokat, amelyek ronthatják a dolgozók
hangulatát, közérzetét és ezáltal
ellenállóképességét is.”
„A döntõ tehát nem maga a stressz, hanem az,
hogy valaki hogyan birkózik meg a stresszel. Betegség
rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén "megbirkózási
technikája" hibás, túlzott, vagy nem felel
meg a megoldandó problémának, azaz miként
éli meg a helyzetet vagy állapotot.”
„Ritkán gondolunk arra, hogy étrendünk, is
befolyásolja szellemi teljesítõ képességünket,
kedélyállapotunkat. Jó közérzetünkben
az egészséges táplálkozásunknak is
nagy szerepe van. Számos étel és ital tartalmaz
stresszkeltõ anyagokat., míg mások fokozzák
stressztûrõ képességünket. De attól
is feszültek, ingerlékenyek lehetünk, ha munka közben
nem jut idõnk ebédelni. Az éhezés hatására
ugyanis csökken a vércukorszint, ennek ellensúlyozására
szervezet fokozott adrenalin-termeléssel válaszol. Az
adrenalin fokozza a vércukorszintet, de stresszkeltõ hatásai
is érvényesülnek.”
„A
pszichoszomatikus zavarok megfelelõ gyógyítása
tehát midig többirányú. Természetesen
magában foglalja a szervi károsodás biológiai
szintû - tehát gyógyszeres, vagy ha szükséges,
akár sebészi - gyógyítását,
de ezzel egyenértékû szerepet kap a pszichológiai
segítségnyújtás is. Mivel a pszichoszomatikus
betegségek rendszerint krónikusak, vagy legalábbis
kiújulásra hajlamosak, s ezért átszövik
a beteg életvezetését, környezetéhez
való viszonyulását, a gyógyításnak
fontos szerepe van a rehabilitációban, a beteg számára
megfelelõ, személyiségének kiteljesedését
biztosító életminõség biztosításában.
Ez a komplex megközelítés teszi lehetõvé,
hogy a beteg ne csak gyógyuljon, hanem meggyógyulhasson.”
Dr.
Valló Ágnes
*A stressz, depresszió,
letargia, allergia, irritábilis bél szindróma (IBS)
reflux, krónikus fáradtság jellemzõen pszichoszomatikus
betegségek oka többsíkú, általában
diagnosztizálható, kezelhetõ. A BioLabor módszerét
az öngyógyítást gyógyszermentesen keresõk
számára ajánljuk.
GYÓGYSZERMENTESEN
KÖZHASZNÚ EGYESÜLET -2009
(honlap: www.gyogyszermentesen.hu/egyesulet)
Összeállította:
dr.Erdõfi-Szabó Attila PhD., BioLabor Biofizikai- és
Laboratóriumi Szolgáltatások Kft, ügyvezetõ,
ceo, a BioLabor egységes rendszer kialakítója,
tulajdonosa.
*A dokumentum egészének és részleteinek
kimásolását és felhasználását
csak a „www.biolabor.hu” forrás megjelölésével
engedélyezzük.
Központi
elérhetõség, 0-24-es ügyfélszolgálat
06 30 33 13 517, címek, térkép
|
